Lehet, hogy nem látott narancsbort a helyi szupermarketben, de kiszúrhatta, ahogy felkapott éttermek bormenüin lapul vagy egy lelkes sommelier barátja ajánlotta. A narancsbor régen kivételesen gyakori volt. És bár napjainkban még nem robbant be a mainstreambe, a narancsbor lenyűgöző kultuszt épített ki az elmúlt néhány évtizedben. Arról nem is beszélve, hogy a pompás mandarin árnyalattól a visszafogottabb aranyokkerig terjedő színével a narancsbor kifejezetten fotogén, lehet, hogy művészien pózol a vacsorapartikon. De mi adja a narancsbor rendkívüli színét? Milyen az íze? És mivel párosítsuk? Ebben a cikkben minden kérdésére választ adunk ezzel a szokatlan borral kapcsolatban. Mi az a narancsbor?Bár a kedves borostyán árnyalat mást sugallhat, a narancsbor nem narancsból készül, nem is mesterségesen színezett, és nem is egyfajta borkoktél. A...
A borász világban gyorsan el lehet jutni ahhoz a vízválasztóhoz, aminél elválik a hobbiborász és a szakértő. Az általunk ismert kifinomult borkifejezések közé tartoznak olyan szavak, mint a sur lie, a fermentáció vagy épp a crémant. Ha úgy gondoljuk, hogy már közel járunk a borzongató kifejezések listájának végéhez, tévedünk. A soron következő fogalom a chaptalozás, más néven dúsítás vagy javítás. Sok szó és betű, de mindegyik ugyanarra a meglehetősen jelentős folyamatra utal, amelynek létezéséről legtöbbünknek fogalma sem volt. Ez az eljárás a cukor hozzáadását jelenti a szőlőléhez az erjedés előtt vagy alatt, ami sokkal gyakoribb, mint gondolnánk! Jól tudjuk, hogy bor a terroiról szól, a szőlő és a talaj bensőséges kölcsönhatásáról, a szőlész és az éghajlat finom táncáról... ez azonban...
Talán hallott már a francia „Champagne Widows-ról”, azaz a pezsgő özvegyekről, azokról a tehetséges fiatal nőkről, akik férjük korai halálakor átvették a birtokokat, és idővel virágzó, globális vállalkozásokká fejlesztették őket. A leghíresebbek közé tartozik Madame Pommery – hozzá fűződik a Brut Champagne feltalálása, miután Viktória királynő szárazabb pezsgő iránt vágyódott -, valamint a 89 éves koráig aktív Veuve Clicquot, aki megalkotta a mára rendkívül népszerű rozé champagne-t. Egészen a közelmúltig azonban a női borászok inkább kivételt jelentettek, ami erősítette a férfi uralta terepet, mind Franciaországban, mind a világ többi részén. Napjainkban a Bordeaux-i Egyetem női borász hallgatóinak száma eléri a 40%-ot és évről évre egyre több nő emelkedik fel a ranglétrán, hogy vezető borászok, vezérigazgatók és pincészetek igazgatói legyenek....
Ahogy arról a cikksorozat első részében szó volt, a borszabályozás nem épp zökkenőmentes utat járt be Európában, mire eljutott mai szintjére. A történelmi keretek és az alapok bemutatása után ideje belevetni magunkat a hatályos szabályozás kulcsfontosságú elemeibe. Az EU borszabályozásának központi dokumentuma a Tanács rendelete a borpiac közös szervezéséről címet viseli, és számos bizottsági rendelet egészíti ki. A dokumentumot az Európai Unió Tanácsa fogadta el a tagállamok mezőgazdasági miniszterein keresztül, míg a bizottsági rendeleteket az Európai Bizottság írja meg a Borgazdálkodási Bizottsággal együttműködve, ahol a tagállamok képviseltetik magukat. Az EU által szabályozott szempontok főként a borászati gyakorlatok, osztályozás és címkézés, bortermelési potenciál, boripari tevékenység dokumentálása, EU-n kívüli országokból történő import, valamint a végrehajtó szervek feladatai kategóriákba tartoznak.Osztályozás és címkézés Az...
Noha szentül hisszük, hogy a borkészítés elsősorban szenvedély, s csupán másodsorban munka, e tevékenységre az Európai Unió területén szigorú központi szabályozás érvényesül. Az Európai Unió borszabályozása egy a borral kapcsolatos közös jogszabály, amelynek tagállamai adják a világ bortermelésének csaknem kétharmadát. Ezen előírások az EU Közös Agrárpolitikájának (KAP) részét képezik, és olyan dolgokat szabályoznak, mint az egyes EU-tagországok számára megengedett legnagyobb szőlőterület, a megengedett borkészítési gyakorlatok, valamint a borok osztályozásának és címkézésének alapelvei. A borszabályozás alapvető célja a teljes termelés szabályozása és a bor túltermelése elleni küzdelem, valamint az oltalom alatt álló eredetmegjelölések (OEM) egységesítése. Bizonyos értelemben tehát a borszabályozás a termelőt és a fogyasztót egyaránt védeni próbálja. Az EU borszabályozása, mint a KAP része, nem tartalmaz az alkohol vásárlásának vagy...
Köztudott, hogy a globális borászat egyre nagyobb kihívásokkal néz szembe a növekvő fogyasztói igények miatt, különösen az olyan feltörekvő piacokon, mint Kína, Brazília, India és Oroszország. A borkészítés során a minőség ellenőrzése az egyik legnagyobb feladat, amellyel a borászok szembesülnek, hiszen a cél mindenhol ugyanaz: a fogyasztóknak tetsző, megfelelő érzékszervi tulajdonságokkal rendelkező bort előállítani, az adott piaci igényekhez igazítva. A borkészítés minőségét számos olyan környezeti tényező meghatározza, mint az éghajlat, a talaj és a hőmérséklet... de mi lenne, ha létezne egy olyan minőségelemző rendszer, amely nem csak átfogó képet nyújt a globális piac borairól, hanem képes előrejelezni egy-egy régióban termő szőlő és az abból készülő bor várható minőségét? Ahhoz, hogy a borászok versenyképesek maradjanak a borok igencsak telített piacán, elengedhetetlen,...
A bor az egyik legérzékenyebb és legárnyaltabb mezőgazdasági termék, erősen lekövethető általa, hogy az éghajlatváltozás évről évre hogyan alakítja át borászatban ismert, több évszázados gyakorlatokat. A szőlőtermesztés világában a termelők rákényszerültek arra, hogy borászatukat adaptálják a környezet gyors változásához. Sok fejtörést okoz, hogy mit lehet kezdeni a forróbb, száraz nyarakkal, az enyhez telekkel, az aszályokat váltó nagy mennyiségű lezúduló csapadékkal és a klímaváltozásból eredő váratlan, olykor heves eseményekkel, mint például furcsa jégesők, tavaszi fagyok, áradások és erdőtüzek. A mezőgazdaságban tevékenykedők a klímaváltozás szempontjából a frontvonalban harcolnak, különösen a szőlőtermesztők figyeltek meg mélyreható változásokat az időjárásban az 1990-es évek óta. Rövid távon e változások némelyike bizonyos régiók számára előnyös. Azok a helyek, amelyek történelmileg alkalmatlanok voltak a finom borok előállítására, most...
A fenséges Provence számtalan oldalról bemutatásra került már és soha ki nem fogyható témaként még rengeteg szentimentális elbeszélést lehet róla készíteni. A lila levendulamezők, a szőlőültetvények és a napraforgó táblák a Földközi-tengerrel vagy egy-egy helységgel a háttérben kétségkívül varázslatos látvány nyújtanak, olyannyira, hogy szinte belebújnánk az álomképbe. Azonban érdemes néha ezek mögé tekinteni, s a praktikusabb ismerkedés felé venni az irányt. Jöjjön Provence eddig rejtett, ám számokban jól mérhető oldala. Provence partjain találhatók az Európában ismert legkorábbi emberi lakóhelyek, Kr. e. 1 millióból, amikor az őskori Provence lakói barlangokban, ágakból vagy állati bőrből készült kunyhókban éltek, s ragadozó életmódot folytattak. Egy 1985-ben felfedezett vízalatti barlang rajzai megőrizték az akkori táj képét, amelyet bölények, lovak - s nagy meglepetésre - pingvinek...
Sokak fejében él egy kép, ahogy vidám munkások szedik a szőlőt finoman fonott kosarakba, mielőtt letelepednének egy kiadós ebédre a szőlőültetvények tövében. A borcímkék gyakran hirdetik a kézi betakarítást a minőségí jeleként, ám a legtöbb piacon lévő bor esetén mégis óriási szerepet játszanak a betakarító gépek. A gépi vagy kézi betakarítás közti választás több tényezőre vezethető vissza: szerepet játszik a szőlőültetvény elhelyezkedése, a szőlőtövek hozzáférhetősége, a borászat költségvetése, a tervezett borstílus és a borász egyéni preferenciája is. A kézi betakarítást emberi erővel és kézi szerszámokkal végzik, a fürtöket gyűjtőkosarakba vagy vödrökbe helyezik és a pincészetbe szállítják. A módszer legnagyobb előnye, hogy a betakarítók munkájuk közben válogathatnak a szőlőben, szedhetik csak az érett, szép fürtöket és elkerülhetik a rothadt, sérült vagy...
A borosüveg lezárása a borász utolsó áldása, amellyel útjára bocsátja a palackot, s őre marad egészen felbontásáig. Egy üveg bor egy teljes szőlészeti év munkája, így a borzár a borászatot és a palack mögött álló embereket is képviseli, a koncepciótól, a szőlőtermesztésen át, egészen a szállításig és a marketingig. A mondás szerint nem szabad egy könyvet a borítója alapján megítélni, de vajon meg kell-e ítélni egy bort a lezárása alapján? A különböző borzárások elsősorban azt határozzák meg, hogy milyen könnyen jutunk hozzá a borhoz, amelyet fogyasztani szeretnénk - vannak, amelyek azonnali elégedettséget tesznek lehetővé, másokért jobban meg kell dolgozni. Az arra érzékenyek számára a mesterséges dugók kémiai anyagai - legsemlegesebb elkészítésük ellenére is - hatással lehetnek a bor aromáira, ahogy...
A borfogyasztás története szorosan kapcsolódik az üvegpalack előállítási technikák történetéhez valamint a parafadugók feltalálásához. Ez a fejlődési folyamat a bor romlásának megelőzése érdekében ment végbe. Az említett két fontos tényező együttesen lehetővé tette a borkereskedelem ésszerűbb, strukturáltabb és olyan virágzó fejlődését, mint még előtte soha. Épp úgy, mint a boros poharak, a boros üvegek is különféle méretben, formában és színben készülnek. Bár az ital meghatározza a poharat amibe beletöltjük, a leggyakrabban használt palack formák hosszú évek tradícióit örökítik tovább, aminek általánosságban véve az adott borrégióhoz több köze van, mint annak tartalmához. Az üveg formája ugyan befolyásolhatja a bor öregedését azáltal, hogy mennyi levegő és miként érintkezik a borral, ám ez a legtöbb fogyasztónak akik csupán 1-2 évig tárolják a bort...
A Földközi tenger és az Alpok két természeti csodája között található egy harmadik: Provence. Napsütötte szőlőültetvényei 26 ezer hektáron terülnek el. Az itt előállított bor éves szinten 1 millió hektoliterre rúg, amelynek 89%-a rozé. A mészköves talaj és a mediterrán időjárás ideális szőlőtermesztéshez, éghajlata napos, száraz és meleg. Több mint egy tucat szőlőfajta közül válogathat az, aki a provence-i régióban rozé készítésébe vágja a fejszéjét, vagy ami gyakoribb, bort szeretne vásárolni. Némelyik szőlőfajta olyan alapvető, hogy a szőlőültetvények legtöbbjén megtalálható, mások csak különleges bortípusokhoz szükségesek. Összesen 11 alapvető fajtát használnak a régióban, amelyek közül a legérdekesebbek és legfontosabbak a Mourvédre, Grenache, Cinsault, Syrah, Tibouren, Carignan és a Cabernet Sauvignon. Provence területén a fő szőlőfajta a Mourvèdre, amely számos rozé elsődleges...
A Provence név a latin „nostra provincia” kifejezésből ered, aminek jelentése: az én tartományom. Nem véletlenül kezelték már a római hódítók is kiemelten fontosként ezt a területet. A rózsaszínű bor napjainkban reneszánszát éli és Provence a rozékészítés etalonja.
A borkóstolás rituáléja általában a bor színének megfigyelésével kezdődik. A látvány, az első benyomás. A szín megfigyelése tehát különös helyet foglal el az ízlésben. Főleg ennél divatos bornál, a rozénál, ahol a színskála igen változatos. Franciaországban külön kutatóközpont foglalkozik a színmeghatározásokkal, színreferenciák készítésével mind vizuálisan és szemantikailag. Mivel igen nehéz a pontos meghatározás, többféle módszert fejlesztettek ki, amivel segíteni tudják a szakemberek munkáját. Az egyik a papír színskála, amit még régiók szerint is elkészítették. A Provence színskála a halványabb színekre összpontosít. Ez nagy színválasztékot kínál színintenzitással és árnyalattal, de nem teszi lehetővé a színek minősítését, megnevezését. A pontosabb meghatározásra a „gél” verziót fejlesztették ki, ami három színinformációs forrást (vizuális megfigyelés, szemantikai leírás és számszerűsített kolorimetrikus adatok) gyűjt össze. Ezek lehetővé...
A rozé térhódítása tagadhatatlan, sikertörténete pedig több tényezőre bontható. Bár a franciák évszázadok óta minden adandó alkalommal előszeretettel fogyasztják, nemzetközi szinten is egyre nagyobb teret hódít magának. A rozéról alkotott általános kép drámai módon javult az 1980-as évek óta, amikor nagy borászatok a rozé piácára léptek. Mindemellett hatalmas lökést jelentett, hogy a rozét a világ a provence-i életérzés kulcsfontosságú összetevőjének minősítette. Ki ne szeretne rózsaszín nedűket ízlelni, kilátással a St. Tropez félszigetre? 1. Kezdetek kezdetén a ma ismert borok közül csak a rozé létezett, lévén, hogy már Kr. e. 7000-ben is készíthették, míg a vörösbort csak Kr. e. 2500 körül, a fehér bort pedig valószínűleg csak még később kezdték gyártani. Ennek oka az, hogy a rozé a legkönnyebben elkészíthető borok...
Provence Franciaország délkeleti részén terül el, Provence-Alpes-Côte d’Azur régióban. A nagyjából 26 ezer hektáros borvidéket a Földközi-tenger, a Rhône folyó és a Côte d’Azur határolja. Változatos domborzatának, klímájának, talajösszetételének köszönhetően sokféle szőlőnek és borászatnak ad otthon, de ami mindenhol változatlan, az a rozé életérzés. Côtes de Provence a legnagyobb ellenőrzött eredetmegjelöléssel ellátott terület, az innen származó borok az éves termelés 75%-át teszik ki, amelynek 90%-a rozé. A 20 ezer hektáros térség 977 ezer hektoliter bor előállítására képes, ami éves szinten 130 millió palackot jelent. Geológiailag két nagy részre oszlik, északon és nyugaton meszes, dimbes-dombos mészkőgerincekből áll, délen és keleten a tenger felé nézve Maures és Tanneron hegység ráhatása érezhető. Négy alrégiót különböztethetünk meg, Sainte-Victoire, La Londe, Fréjus és Pierrefeu. A...
Az üzletekben bóklászva kezünkbe akad egy palack, AOC felirattal. A kerti partin rákérdezünk, mi is ízlett annyira, s azt a választ kapjuk, a házigazda csak Côtes de Provence borok közül válogat. Az étteremben kirendelt bor mellé felhívják figyelmünket az IGP megjelölésére is. De mégis - mi micsoda?A Côtes de Provence olyan ellenőrzött eredetmegjelöléssel ellátott bor, amelyet a provence-i szőlőültetvények egy részén, Var megyében, Bouches-du-Rhône-ban, vagy Alpes-Maritimes régióban készítettek. Így ellentétben azzal, amit legtöbben gondolnak, a Cotes de Provence nem illeti automatikusan a Provence egészén készült termékeket, „csupán” 20.100 hektár gondosan körülhatárolt és ellenőrzött terület jogosult ezen eredetmegjelölést használatára. Ez éves szinten 977.600 hektoliter, azaz 130 millió palack bort jelent, amely 90%-ban rozé, 6,5%-ban vörös és 3,5%-ban fehér bor.Côtes de Provence...
Az elmúlt évszázadok során a borászok nemcsak a saját ízvilágukat, de nyelvüket is kifejlesztették, így ajánlott megismerkedni a szőlőtermesztés kulcsfogalmaival. Ráadásul ezek többségét a mai napig franciául használják. Aki ismeri a francia borokat, akkor talán hallotta a „château” kifejezést, és ha van némi francia ismerete, tudja ennek a szónak a jelentését is. A „bor világában” azonban ennél sokkal összetettebb mondanivalója van. Nemcsak kastélyt, de borászatot, pincét és birtokot is jelenthet. Leginkább egy épületet, ahol bort készítenek. Persze sokan nem akarnak a szőlészet fáradalmaiban elmerülni, inkább felvásárolják mások szőlőit és abból palackoznak egy saját márkás bort. Ezeket a felvásárlókat hívják négociant-nak. Van, aki csak saját szőlőből palackoz bort, vannak akik csak felvásárolnak de egy bizonyos méret fölött szinte mindannyian az arany középutat...
Nem az örömök okozzák a harmóniát, hanem épp fordítva, a harmonikus élet vezet az örömhöz. A harmóniát megtalálni pedig nem egyszerű, ha elvakít a gyors élvezetet okozó és még gyorsabban tova tűnő modern világ örömforrásainak áradata. Ezektől sokszor nem látjuk, hogy a harmóniát egy jól vezetett, önazonos életvitel hívja elő. Márpedig ennek szerves része, hogy mindennek, amit csinálunk érezzük meg a saját lendületét, mélyen elrejtett szépségét és lehetőségét a tökéletességre.
A koronavírus hatásai rengeteg iparágra mértek döntő csapást. A turisták elmaradása, a vendéglátóhelyek, szállodák bezárása a borágazaton is gyorsan és erősen érződni látszik. De mi lesz a borászokkal, ha megtelnek a borospincék? Félelmük nem ok nélküli. Sokuk előtt rémlik 2006 válsága, amelyet csak „boros tavak” néven emlegetnek. Abban az évben túltermelési váláság alakult ki az agrártámogatási rendszer hibái miatt: túl sokan szálltak be a bortermelésbe, tekintet nélkül a fogyasztókra. Akkor az Európai Unió – vonakodva ugyan -, de részben beszállt a lepárlási költségekbe. 2012 óta bort lepárolni csak úgy, az Európai Unió kifejezett engedélye nélkül nem lehet. Amennyiben szükséges a feleslegek kivonása a piacról (például az ésszerű termelői árak fenntartása érdekében), úgy erre megszabott borlepárlási programok keretén belül van lehetőség. A...
