Feltette már magának a kérdést: mi olyan különleges a szőlőben? Miért készül a bor szőlőből? Végül is léteznek alkoholos italok, amelyek mindenféle gyümölcsből, zöldségekből és gabonafélékből készülnek. Akkor miért csak szőlőből készítik azt az italt, amelyet annyira szeretünk? A szőlő eredetileg egy kúszó erdei növény, amely megtalálja a fát, és parazitaként megtapad rajta. Természetes állapotában nagyon másképp néz ki, mint ahogyan a borászatokból ismerjük. Ez egy vékony, szaggatott növény, amely valóban nagyon hosszúra nő, s a műveletlen növény egészen addig a földön mászik, amíg egy fára nem talál. Nagyon sok szőlőfajta létezik, de a bor a Vitis Vinifera faj szőlőiből készül. Ez az egyetlen faj, amely a cukrok, savak, tanninok és gyümölcslevek tökéletes egyensúlyát tartalmazza az erjesztéshez és az alkoholos...
A borász világban gyorsan el lehet jutni ahhoz a vízválasztóhoz, aminél elválik a hobbiborász és a szakértő. Az általunk ismert kifinomult borkifejezések közé tartoznak olyan szavak, mint a sur lie, a fermentáció vagy épp a crémant. Ha úgy gondoljuk, hogy már közel járunk a borzongató kifejezések listájának végéhez, tévedünk. A soron következő fogalom a chaptalozás, más néven dúsítás vagy javítás. Sok szó és betű, de mindegyik ugyanarra a meglehetősen jelentős folyamatra utal, amelynek létezéséről legtöbbünknek fogalma sem volt. Ez az eljárás a cukor hozzáadását jelenti a szőlőléhez az erjedés előtt vagy alatt, ami sokkal gyakoribb, mint gondolnánk! Jól tudjuk, hogy bor a terroiról szól, a szőlő és a talaj bensőséges kölcsönhatásáról, a szőlész és az éghajlat finom táncáról... ez azonban...
Mit kapunk, ha a szőlővédelmi ismereteket ötvözzük a legmodernebb technológiákkal? Néhány magyar mérnök kipróbálta, hogy új fejezetet nyithasson a fertőzések, betegségek elleni védelemben, és megalkotta a Szőlőőrt. Az elmúlt pár évet pedig egy új, kultúrafüggetlen rendszer fejlesztésének szentelték, így létrehoztak egy gyorsabb, hatékonyabb, és már nem csak szőlő, de számos más növénykultúra termesztése kapcsán hasznos terméket, a PlantCT-t. A megalkotó, a QuantisLabs Kft. 2005-ben alakult a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem támogatásában. 2008-től egy újszerű elgondolás megvalósítása kezdődött meg, egy olyan módszeré, amivel a cél a szőlészeti növényvédelem alapjainak megreformálása, felhasználva és kiegészítve a legmodernebb elérhető technológiákat világon. A 2015-ben megalapításának tizedik évfordulóját ünneplő, agrártechnológiai területen tevékenykedő QuantisLabs Kft. már közismert volt a magas színvonalú, speciális szőlővédelmi szenzorhálózatáról. A precíziós...
A fenséges Provence számtalan oldalról bemutatásra került már és soha ki nem fogyható témaként még rengeteg szentimentális elbeszélést lehet róla készíteni. A lila levendulamezők, a szőlőültetvények és a napraforgó táblák a Földközi-tengerrel vagy egy-egy helységgel a háttérben kétségkívül varázslatos látvány nyújtanak, olyannyira, hogy szinte belebújnánk az álomképbe. Azonban érdemes néha ezek mögé tekinteni, s a praktikusabb ismerkedés felé venni az irányt. Jöjjön Provence eddig rejtett, ám számokban jól mérhető oldala. Provence partjain találhatók az Európában ismert legkorábbi emberi lakóhelyek, Kr. e. 1 millióból, amikor az őskori Provence lakói barlangokban, ágakból vagy állati bőrből készült kunyhókban éltek, s ragadozó életmódot folytattak. Egy 1985-ben felfedezett vízalatti barlang rajzai megőrizték az akkori táj képét, amelyet bölények, lovak - s nagy meglepetésre - pingvinek...
Sokak fejében él egy kép, ahogy vidám munkások szedik a szőlőt finoman fonott kosarakba, mielőtt letelepednének egy kiadós ebédre a szőlőültetvények tövében. A borcímkék gyakran hirdetik a kézi betakarítást a minőségí jeleként, ám a legtöbb piacon lévő bor esetén mégis óriási szerepet játszanak a betakarító gépek. A gépi vagy kézi betakarítás közti választás több tényezőre vezethető vissza: szerepet játszik a szőlőültetvény elhelyezkedése, a szőlőtövek hozzáférhetősége, a borászat költségvetése, a tervezett borstílus és a borász egyéni preferenciája is. A kézi betakarítást emberi erővel és kézi szerszámokkal végzik, a fürtöket gyűjtőkosarakba vagy vödrökbe helyezik és a pincészetbe szállítják. A módszer legnagyobb előnye, hogy a betakarítók munkájuk közben válogathatnak a szőlőben, szedhetik csak az érett, szép fürtöket és elkerülhetik a rothadt, sérült vagy...
A borosüveg lezárása a borász utolsó áldása, amellyel útjára bocsátja a palackot, s őre marad egészen felbontásáig. Egy üveg bor egy teljes szőlészeti év munkája, így a borzár a borászatot és a palack mögött álló embereket is képviseli, a koncepciótól, a szőlőtermesztésen át, egészen a szállításig és a marketingig. A mondás szerint nem szabad egy könyvet a borítója alapján megítélni, de vajon meg kell-e ítélni egy bort a lezárása alapján? A különböző borzárások elsősorban azt határozzák meg, hogy milyen könnyen jutunk hozzá a borhoz, amelyet fogyasztani szeretnénk - vannak, amelyek azonnali elégedettséget tesznek lehetővé, másokért jobban meg kell dolgozni. Az arra érzékenyek számára a mesterséges dugók kémiai anyagai - legsemlegesebb elkészítésük ellenére is - hatással lehetnek a bor aromáira, ahogy...
A borfogyasztás története szorosan kapcsolódik az üvegpalack előállítási technikák történetéhez valamint a parafadugók feltalálásához. Ez a fejlődési folyamat a bor romlásának megelőzése érdekében ment végbe. Az említett két fontos tényező együttesen lehetővé tette a borkereskedelem ésszerűbb, strukturáltabb és olyan virágzó fejlődését, mint még előtte soha. Épp úgy, mint a boros poharak, a boros üvegek is különféle méretben, formában és színben készülnek. Bár az ital meghatározza a poharat amibe beletöltjük, a leggyakrabban használt palack formák hosszú évek tradícióit örökítik tovább, aminek általánosságban véve az adott borrégióhoz több köze van, mint annak tartalmához. Az üveg formája ugyan befolyásolhatja a bor öregedését azáltal, hogy mennyi levegő és miként érintkezik a borral, ám ez a legtöbb fogyasztónak akik csupán 1-2 évig tárolják a bort...
A Földközi tenger és az Alpok két természeti csodája között található egy harmadik: Provence. Napsütötte szőlőültetvényei 26 ezer hektáron terülnek el. Az itt előállított bor éves szinten 1 millió hektoliterre rúg, amelynek 89%-a rozé. A mészköves talaj és a mediterrán időjárás ideális szőlőtermesztéshez, éghajlata napos, száraz és meleg. Több mint egy tucat szőlőfajta közül válogathat az, aki a provence-i régióban rozé készítésébe vágja a fejszéjét, vagy ami gyakoribb, bort szeretne vásárolni. Némelyik szőlőfajta olyan alapvető, hogy a szőlőültetvények legtöbbjén megtalálható, mások csak különleges bortípusokhoz szükségesek. Összesen 11 alapvető fajtát használnak a régióban, amelyek közül a legérdekesebbek és legfontosabbak a Mourvédre, Grenache, Cinsault, Syrah, Tibouren, Carignan és a Cabernet Sauvignon. Provence területén a fő szőlőfajta a Mourvèdre, amely számos rozé elsődleges...
A Provence név a latin „nostra provincia” kifejezésből ered, aminek jelentése: az én tartományom. Nem véletlenül kezelték már a római hódítók is kiemelten fontosként ezt a területet. A rózsaszínű bor napjainkban reneszánszát éli és Provence a rozékészítés etalonja.
A borkóstolás rituáléja általában a bor színének megfigyelésével kezdődik. A látvány, az első benyomás. A szín megfigyelése tehát különös helyet foglal el az ízlésben. Főleg ennél divatos bornál, a rozénál, ahol a színskála igen változatos. Franciaországban külön kutatóközpont foglalkozik a színmeghatározásokkal, színreferenciák készítésével mind vizuálisan és szemantikailag. Mivel igen nehéz a pontos meghatározás, többféle módszert fejlesztettek ki, amivel segíteni tudják a szakemberek munkáját. Az egyik a papír színskála, amit még régiók szerint is elkészítették. A Provence színskála a halványabb színekre összpontosít. Ez nagy színválasztékot kínál színintenzitással és árnyalattal, de nem teszi lehetővé a színek minősítését, megnevezését. A pontosabb meghatározásra a „gél” verziót fejlesztették ki, ami három színinformációs forrást (vizuális megfigyelés, szemantikai leírás és számszerűsített kolorimetrikus adatok) gyűjt össze. Ezek lehetővé...
A rozé térhódítása tagadhatatlan, sikertörténete pedig több tényezőre bontható. Bár a franciák évszázadok óta minden adandó alkalommal előszeretettel fogyasztják, nemzetközi szinten is egyre nagyobb teret hódít magának. A rozéról alkotott általános kép drámai módon javult az 1980-as évek óta, amikor nagy borászatok a rozé piácára léptek. Mindemellett hatalmas lökést jelentett, hogy a rozét a világ a provence-i életérzés kulcsfontosságú összetevőjének minősítette. Ki ne szeretne rózsaszín nedűket ízlelni, kilátással a St. Tropez félszigetre? 1. Kezdetek kezdetén a ma ismert borok közül csak a rozé létezett, lévén, hogy már Kr. e. 7000-ben is készíthették, míg a vörösbort csak Kr. e. 2500 körül, a fehér bort pedig valószínűleg csak még később kezdték gyártani. Ennek oka az, hogy a rozé a legkönnyebben elkészíthető borok...
Provence Franciaország délkeleti részén terül el, Provence-Alpes-Côte d’Azur régióban. A nagyjából 26 ezer hektáros borvidéket a Földközi-tenger, a Rhône folyó és a Côte d’Azur határolja. Változatos domborzatának, klímájának, talajösszetételének köszönhetően sokféle szőlőnek és borászatnak ad otthon, de ami mindenhol változatlan, az a rozé életérzés. Côtes de Provence a legnagyobb ellenőrzött eredetmegjelöléssel ellátott terület, az innen származó borok az éves termelés 75%-át teszik ki, amelynek 90%-a rozé. A 20 ezer hektáros térség 977 ezer hektoliter bor előállítására képes, ami éves szinten 130 millió palackot jelent. Geológiailag két nagy részre oszlik, északon és nyugaton meszes, dimbes-dombos mészkőgerincekből áll, délen és keleten a tenger felé nézve Maures és Tanneron hegység ráhatása érezhető. Négy alrégiót különböztethetünk meg, Sainte-Victoire, La Londe, Fréjus és Pierrefeu. A...
Az üzletekben bóklászva kezünkbe akad egy palack, AOC felirattal. A kerti partin rákérdezünk, mi is ízlett annyira, s azt a választ kapjuk, a házigazda csak Côtes de Provence borok közül válogat. Az étteremben kirendelt bor mellé felhívják figyelmünket az IGP megjelölésére is. De mégis - mi micsoda?A Côtes de Provence olyan ellenőrzött eredetmegjelöléssel ellátott bor, amelyet a provence-i szőlőültetvények egy részén, Var megyében, Bouches-du-Rhône-ban, vagy Alpes-Maritimes régióban készítettek. Így ellentétben azzal, amit legtöbben gondolnak, a Cotes de Provence nem illeti automatikusan a Provence egészén készült termékeket, „csupán” 20.100 hektár gondosan körülhatárolt és ellenőrzött terület jogosult ezen eredetmegjelölést használatára. Ez éves szinten 977.600 hektoliter, azaz 130 millió palack bort jelent, amely 90%-ban rozé, 6,5%-ban vörös és 3,5%-ban fehér bor.Côtes de Provence...
Az elmúlt évszázadok során a borászok nemcsak a saját ízvilágukat, de nyelvüket is kifejlesztették, így ajánlott megismerkedni a szőlőtermesztés kulcsfogalmaival. Ráadásul ezek többségét a mai napig franciául használják. Aki ismeri a francia borokat, akkor talán hallotta a „château” kifejezést, és ha van némi francia ismerete, tudja ennek a szónak a jelentését is. A „bor világában” azonban ennél sokkal összetettebb mondanivalója van. Nemcsak kastélyt, de borászatot, pincét és birtokot is jelenthet. Leginkább egy épületet, ahol bort készítenek. Persze sokan nem akarnak a szőlészet fáradalmaiban elmerülni, inkább felvásárolják mások szőlőit és abból palackoznak egy saját márkás bort. Ezeket a felvásárlókat hívják négociant-nak. Van, aki csak saját szőlőből palackoz bort, vannak akik csak felvásárolnak de egy bizonyos méret fölött szinte mindannyian az arany középutat...
Nem az örömök okozzák a harmóniát, hanem épp fordítva, a harmonikus élet vezet az örömhöz. A harmóniát megtalálni pedig nem egyszerű, ha elvakít a gyors élvezetet okozó és még gyorsabban tova tűnő modern világ örömforrásainak áradata. Ezektől sokszor nem látjuk, hogy a harmóniát egy jól vezetett, önazonos életvitel hívja elő. Márpedig ennek szerves része, hogy mindennek, amit csinálunk érezzük meg a saját lendületét, mélyen elrejtett szépségét és lehetőségét a tökéletességre.
A koronavírus hatásai rengeteg iparágra mértek döntő csapást. A turisták elmaradása, a vendéglátóhelyek, szállodák bezárása a borágazaton is gyorsan és erősen érződni látszik. De mi lesz a borászokkal, ha megtelnek a borospincék? Félelmük nem ok nélküli. Sokuk előtt rémlik 2006 válsága, amelyet csak „boros tavak” néven emlegetnek. Abban az évben túltermelési váláság alakult ki az agrártámogatási rendszer hibái miatt: túl sokan szálltak be a bortermelésbe, tekintet nélkül a fogyasztókra. Akkor az Európai Unió – vonakodva ugyan -, de részben beszállt a lepárlási költségekbe. 2012 óta bort lepárolni csak úgy, az Európai Unió kifejezett engedélye nélkül nem lehet. Amennyiben szükséges a feleslegek kivonása a piacról (például az ésszerű termelői árak fenntartása érdekében), úgy erre megszabott borlepárlási programok keretén belül van lehetőség. A...
