A Provence név a latin „nostra provincia” kifejezésből ered, aminek jelentése: az én tartományom. Nem véletlenül kezelték már a római hódítók is kiemelten fontosként ezt a területet. A rózsaszínű bor napjainkban reneszánszát éli és Provence a rozékészítés etalonja.
Massala városát, vagyis a mai Marseille-t Phocaea gyarmatosítói alapították a Krisztus előtti 6. században. Ezzel egy idős a borkészítés kultúrája is a régióban. A Földközi-tengeren, keletről érkező kereskedők hozták magukkal és ültették el az első szőlőtőkéket, amelyek több mint két és fél évezred után is Európa legmagasabb minőségű rozéborait adják.
Az ebben az időszakban a régióban előállított borok nem úgy voltak vörösek, mint ahogyan ma a vörösborra gondolunk. A leszüretelt szőlőt nagyon gyorsan préselték és feldolgozták, így a színük világos, rózsaszínes lett. Amikor a Kr.e. 2. században Róma vette át az irányítást a terület felett, a régió rózsaszínű borai már ismertek voltak a kulturált világban. Provence Római Birodalom általi meghódítása csak fokozta a történelmi korok rozéjának népszerűségét. A birodalomban Gallia Narbonensis provincia keleti peremvidékén helyezkedett el, amelyet Augustus császár korában a szenátus alá rendelt provinciák közé soroltak.
A történelem során a régiót uralta többek között a Hamilcar Barcas pun hadvezér által alapított Barcelona, a Burgundiai Királyság, majd a Római Birodalom. Mindegyik kultúra hozzájárult a jelenleg is termelt szőlők széles skálájához. A 4. századtól a katolikus szerzetesek által fejlesztett szőlő- és borkészítési technológiák jelentik a mai termelési kultúra alapjait.
Mindezek ellenére Provence számtalan jelentős történelmi helyszín árnyékában él, de ez nem vált hátrányára, sőt inkább segítette, továbbfejlesztette a régió borkultúráját.
Napjainkban a rozébor fogyasztása reneszánszát éli. A rozé termelése és értékesítése világszerte nagyobb ütemben növekszik, mint a fehér- vagy vörösboroké.
Zanyi András Gábor
