A francia kormány a tavalyi évben számos új törvényt fogadott el, amely élre állítja a borok körüli világot, az átláthatóság kedvéért. A legnagyobb visszhangot az a módosítás keltette, amelyben szigorúbb borászati szabályokat vezettek be az éttermekre, bárokra és kávézókra vonatkozóan. A létesítményeknek ugyanis ezentúl minden felszolgált bor eredetéről teljes körű információt kell feltüntetniük. Amikor egy üveg bort rendel egy étteremben, az étlapon valószínűleg megtalálható, hogy honnan származik a bor, ám ez nem volt mindig így a pohárban vagy kancsóban vásárolt borok esetében. A legtöbb francia kávézó és étterem nem csak üvegként, hanem pohárban vagy különböző mennyiségben kimért kancsóban kínál alkoholt, amelyet néha un pot-nak is neveznek, különösen Kelet-Franciaországban. A tavalyi évben életbe lépett új törvénynek köszönhetően, ha ezek közül bármelyiket...
Ahogy arról a cikksorozat első részében szó volt, a borszabályozás nem épp zökkenőmentes utat járt be Európában, mire eljutott mai szintjére. A történelmi keretek és az alapok bemutatása után ideje belevetni magunkat a hatályos szabályozás kulcsfontosságú elemeibe. Az EU borszabályozásának központi dokumentuma a Tanács rendelete a borpiac közös szervezéséről címet viseli, és számos bizottsági rendelet egészíti ki. A dokumentumot az Európai Unió Tanácsa fogadta el a tagállamok mezőgazdasági miniszterein keresztül, míg a bizottsági rendeleteket az Európai Bizottság írja meg a Borgazdálkodási Bizottsággal együttműködve, ahol a tagállamok képviseltetik magukat. Az EU által szabályozott szempontok főként a borászati gyakorlatok, osztályozás és címkézés, bortermelési potenciál, boripari tevékenység dokumentálása, EU-n kívüli országokból történő import, valamint a végrehajtó szervek feladatai kategóriákba tartoznak.Osztályozás és címkézés Az...
Noha szentül hisszük, hogy a borkészítés elsősorban szenvedély, s csupán másodsorban munka, e tevékenységre az Európai Unió területén szigorú központi szabályozás érvényesül. Az Európai Unió borszabályozása egy a borral kapcsolatos közös jogszabály, amelynek tagállamai adják a világ bortermelésének csaknem kétharmadát. Ezen előírások az EU Közös Agrárpolitikájának (KAP) részét képezik, és olyan dolgokat szabályoznak, mint az egyes EU-tagországok számára megengedett legnagyobb szőlőterület, a megengedett borkészítési gyakorlatok, valamint a borok osztályozásának és címkézésének alapelvei. A borszabályozás alapvető célja a teljes termelés szabályozása és a bor túltermelése elleni küzdelem, valamint az oltalom alatt álló eredetmegjelölések (OEM) egységesítése. Bizonyos értelemben tehát a borszabályozás a termelőt és a fogyasztót egyaránt védeni próbálja. Az EU borszabályozása, mint a KAP része, nem tartalmaz az alkohol vásárlásának vagy...
