ÉTALON AKCIÓ: 2+1 vagy 4+2 palack jobban megéri!

Az éghajlatváltozás hatása a borászatra


A bor az egyik legérzékenyebb és legárnyaltabb mezőgazdasági termék, erősen lekövethető általa, hogy az éghajlatváltozás évről évre hogyan alakítja át borászatban ismert, több évszázados gyakorlatokat. A szőlőtermesztés világában a termelők rákényszerültek arra, hogy borászatukat adaptálják a környezet gyors változásához. Sok fejtörést okoz, hogy mit lehet kezdeni a forróbb, száraz nyarakkal, az enyhez telekkel, az aszályokat váltó nagy mennyiségű lezúduló csapadékkal és a klímaváltozásból eredő váratlan, olykor heves eseményekkel, mint például furcsa jégesők, tavaszi fagyok, áradások és erdőtüzek.

A mezőgazdaságban tevékenykedők a klímaváltozás szempontjából a frontvonalban harcolnak, különösen a szőlőtermesztők figyeltek meg mélyreható változásokat az időjárásban az 1990-es évek óta. Rövid távon e változások némelyike bizonyos régiók számára előnyös. Azok a helyek, amelyek történelmileg alkalmatlanok voltak a finom borok előállítására, most lehetőséget kaptak arra, hogy csatlakozzanak a globális borvilághoz. Az olyan területeken, ahol egykor ritka volt a nagyszerű évjárat, a melegebb időszaknak köszönhetően sokkal könnyebben állítanak elő jó minőségű borokat. Ám a klímaváltozással az (is) a baj, hogy kiszámíthatatlan. Újabb és újabb problémák merülnek fel, sokkal gyorsabban, mint azt bárki várja. A klímaváltozás gyorsuló hatásai határozott lépésekre kényszerítik a borászatokat, különösen azokat, akik a bort mezőgazdasági terméknek tekintik, nem pedig ipari italnak. Eddig ezek az erőfeszítések öt olyan tényezőre összpontosultak, amelyek kulcsfontosságúak a termelés szempontjából.

1. A bortérkép bővül
Sok olyan helyen termesztenek szőlőt, amelyet korábban túl hidegnek tartottak a finom borokhoz. Történelmileg számos nagyszerű bor a mezőgazdaságra nem épp alkalmas területeken készült, hiszen a szőlő ott is fejlődik, ahol a legnagyobb kihívásokkal szembesül: például szegényes talajon, ahol a gyökerek mélyre süllyednek, hogy nedvességet találjanak. Az éghajlat felmelegedésével az egykor túl hidegnek tartott vidékek mára már bizonyították, hogy ők is képesek finom bort készíteni, ha a képlet többi eleme rendben van. A legjobb területek megszerzése érdekében megfigyelhető egyfajta eltolódás, amely keretén belül a bortermelők az északi féltekén északra, a délin pedig délre költöztek. Tökéletes példa erre Anglia: harminc évvel ezelőtt még senki sem hallott az angol pezsgőről, ám az éghajlat felmelegedésével világszínvonalú pezsgőipar fejlődött ki, szédítő ütemben telepítettek új szőlőültetvényeket, elsősorban a déli partok mentén. De Belgiumban, Dániában, Norvégiában és Svédországban is telepítettek a közelmúltban szőlőültetvényeket, némelyikben kifejezetten a hidegebb időre nemesített hibrid szőlőfajták találhatók. A déli féltekén a termelők délre nyomulnak, mélyen az argentínai és chilei Patagóniába. Ebben a térségben a telepítések egy része jelenleg kísérleti jellegű, de az elkövetkező években várhatóan mélyebben feltárják ezeket a területeket.

2. A borászok magasabbra költöznek
Megfigyelhető az a trend az utóbbi években, hogy a termelők olyan tengerszint feletti magasságban telepítenek szőlőültetvényeket, amelyeket egykor a borszőlőtermesztés szempontjából túlságosan zordnak tartottak. Nincsenek szigorú szabályok, amelyek korlátozzák a szőlő ültetési magasságát, a helyszín kiválasztása függ a régió éghajlatától, a napsütéses órák számától, a vízhez való hozzáféréstől és a szőlő természetétől, de nyilvánvaló, hogy ahogy a Föld felmelegszik, a szőlőültetvények egyre magasabbra kényszerülnek.
Az éghajlatváltozásra válaszul például Familia Torres, a spanyolországi Katalónia régióban működő globális bortermelő szőlőültetvényeket telepített 3000-4000 láb magasságban a Pireneusok lábánál, amely huszonöt évvel ezelőtt teljességgel lehetetlen lett volna. Magasabb helyen a csúcshőmérséklet nem feltétlenül sokkal hűvösebb, de az intenzív hőség rövidebb ideig tart, az éjszakai hőmérséklet pedig hidegebb. Ez a magasabb napi hőmérsékletingadozás elősegíti, hogy a szőlő egyenletesebb ütemben, hosszabb ideig érjen, mint ott, ahol a hőmérséklet viszonylag stabil marad. De a magasságok eltolódása kihívásokat is jelent. A talaj, különösen a lejtőkön, általában szegényebb, kevesebb csapadék éri, és az olyan váratlan időjárási események, mint a fagyok és a jégeső, továbbra is veszélyt jelentenek.

3. A napfény korlátozása?
Évszázadokon át egy aranyelv dominálta a világ legnagyobb szőlőültetvényeinek elhelyezését az északi féltekén: ültetni domboldalakra kell, megfelelő talajjal, déli vagy délkeleti fekvéssel, ahol a legtöbb napsütést és meleget kapják a szőlőtőkék. Az éghajlat változásával azonban a bortermelők számára már nem az a probléma, hogy hogyan érik be a szőlő teljesen, hanem az, hogy hogyan akadályozzák meg a túlérését. Ez sok termelőt arra késztetett, hogy átirányítsa gondolkodását és megkérdőjelezze az „aranyelv” alkalmazását. Az északi fekvésű szőlő ültetvények előtérbe kerülése először Ausztráliában volt megfigyelhető, hogy olyan friss vörös és fehérborokat készíthessenek, amelyeknél nem kell a túlérés miatt aggódni. Szerte a bortermelő világban, különösen az olyan helyeken, ahol a szőlőültetvények helyzetét a történelem nem határozta meg mereven, a termelők ennek az új, az éghajlatváltozásból fakadó logika mentén működnek. Az új telepítéseknél a borászok lehetőség szerint már előre nagy erőfeszítéseket tesznek, hogy megvédjék a szőlőt a délutáni napsütéstől, amikor a hő és a fény a legintenzívebb.

4. Újszerű szőlőfajták
Sok termelő - különösen a kis családi birtokok vagy a történelmi jelentőségűek - számára, az új szőlőültetvények hűvösebb környezetbe történő telepítése nem opció. Ehelyett át kell gondolniuk, hogy mit változtassanak azon, amit bizonyos esetekben már évszázadok óta csinálnak. Ez akár azt is jelentheti, hogy egyesek elhagyják azokat a szőlőket, amelyeket régóta a birtokukhoz kötnek, és a változó éghajlatnak megfelelőbbeket választanak helyettük. Talán lehetetlennek tűnik elképzelni Bordeaux-t cabernet sauvignon és merlot nélkül, vagy pezsgőt pinot noir és chardonnay nélkül, de a jóval melegebb jövő megkövetelheti, hogy a leghíresebb borvidékek is átgondolják klasszikus módszereiket.
Ez már kísérletileg megtörtént Bordeaux-ban és Napa Valley-ben, két tekintélyes régióban, amelyek szorosan kötődnek a cabernet sauvignonhoz. Bordeaux-ban, ahol a termelők csak a hatóságok által engedélyezett szőlőt használhatják, hét további szőlő fajtát választottak ki a kísérletekhez annak megállapítására, hogy használhatók-e az éghajlatváltozás hatásainak enyhítésére. Egyesek ellenállóbbak bizonyos betegségekkel szemben, mások későn érő fajták vagy épp a tavaszi fagyokat tűrik jobban hagyományos társaiknál. Nincsenek ilyen korlátozások a Napa-völgyben, ahol nagyrészt a termelők döntik el, mit termesztenek és hogyan készítik boraikat.

5. Az időjárás már nem kiszámítható
Végezetül minden út ugyanoda vezet: a gazdák, és különösen a szőlőtermesztők számára a tapasztalat mindennél többet ér. Az évtizedeken, sőt évszázadokon át tartó aprólékos feljegyzések nagy segítséget jelenthetnek, hiszen elődeikkel együtt számtalan különböző időjárási eseményt láthattak, és a legtöbb esetben megtanulták, hogyan kell rájuk reagálni. Bár az időjárás mindig meglephet, a tapasztalt gazdák általában tudták, mire számíthatnak. A klímaváltozással ez már nem igaz. Az egy dolog, hogy állításuk szerint nincs két egyforma év, s egy teljesen másik, hogy mostanság - kis túlzással - egy szezonon belül sincs két egyforma nap.
Erdőtüzek, árvizek, aszályok - a borvidékeknek meg kell tanulniuk rendszeresen kezelni ezeket az egykor ritka pusztításokat, ami nem kis feladat. Néhány helyen, mint például Kaliforniában és Ausztráliában, az elegendő vízhez való hozzáférést sem lehet már magától értetődőnek tekinteni, ezért a termelőknek meg kell fontolniuk, hogy ismert szőlőjüket szárazságtűrő alanyokra oltsák be, vagy más szőlőfajtákat válasszanak. A szárazság kéz a kézben jár az erdőtüzekkel, vagy bozóttüzekkel, így az ottani intézmények élen járnak annak kutatásában is, hogy a tüzek füstje hogyan károsíthatja a szőlőt és a bort, és olyan technológiai megoldásokban gondolkoznak, amelyek ihatóvá teszik az ilyen borokat.
Burgundiában, a Côte de Beaune régióban, ahol a közelmúltban több katasztrofális évjárat volt jégeső miatt, olyan rendszert telepítettek, amely megpróbálja megakadályozni a jégeső kialakulását úgy, hogy felhevült ezüstjodid részecskéket lövell a viharfelhőkbe. Ha ez a módszer sikertelen, a gazdálkodók madárhálót is kihelyezhetnek szőlőjük védelme érdekében.

Jól látható, hogy a szőlőtermesztés természeténél fogva bonyolult, s ahogy a világ éghajlata átalakul, ez csak fokozódik...

Asbóth Emma


https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S2212977414000222
https://www.winemag.com/2020/02/03/wine-climate-change/
https://time.com/5777459/france-wine-climate-change/


Net Orders Checkout

Item Price Qty Total
Subtotal 0 Ft
Shipping
Total

Shipping Address

Shipping Methods