Lehet, hogy nem látott narancsbort a helyi szupermarketben, de kiszúrhatta, ahogy felkapott éttermek bormenüin lapul vagy egy lelkes sommelier barátja ajánlotta. A narancsbor régen kivételesen gyakori volt. És bár napjainkban még nem robbant be a mainstreambe, a narancsbor lenyűgöző kultuszt épített ki az elmúlt néhány évtizedben. Arról nem is beszélve, hogy a pompás mandarin árnyalattól a visszafogottabb aranyokkerig terjedő színével a narancsbor kifejezetten fotogén, lehet, hogy művészien pózol a vacsorapartikon. De mi adja a narancsbor rendkívüli színét? Milyen az íze? És mivel párosítsuk? Ebben a cikkben minden kérdésére választ adunk ezzel a szokatlan borral kapcsolatban.
Mi az a narancsbor?
Bár a kedves borostyán árnyalat mást sugallhat, a narancsbor nem narancsból készül, nem is mesterségesen színezett, és nem is egyfajta borkoktél. A narancsbor teljesen természetes! Az elnevezést David A. Harvey brit borimportőrnek köszönhetjük. Ennek a borstílusnak a szakkifejezése a héjjal érintkező fehérszőlőre utal, ami az erjedésnek köszönhetően pompásan aranyló bort eredményez. Úgy készítik, hogy az erjedés során a fehér szőlőn hagyják a héjat. Noha a narancsbor újdonság lehet sokak számára, valójában már évszázadok óta elterjedt. A borakadémikusok azt gyanítják, hogy a narancsbort először Grúziában, Európában fogyasztották, jóval időszámításunk előtt 6000-ben, amelyről úgy gondolják, hogy a bor szülőhelye. Az évezredek során a narancsbor homályba merült, a közelmúltban azonban - mintegy 20 évvel ezelőtt - elkezdődött a feltámadása, és a borkedvelők mindenhol újra felfedezték ezt a szokatlan borstílust. Míg a grúz, szlovén és olasz narancsborok a legismertebbek, addig az új világ borvidékein, mint például Ausztrália, Dél-Afrika és az Egyesült Államokban található New York-i borászok készítenek igazán izgalmas narancsborokat.
Hogyan készül a narancsbor?
Csakúgy, mint a vörös-, fehér-, habzó- és rozébor, a narancsbor is szőlőpréselésből és erjesztésből készül. A narancsbornál azonban az a különbség, hogy a szőlő speciális állapotban marad a feldolgozás során. A fehérborok készítéséhez a borászok eltávolítják a szőlő héját és magját, mielőtt lébe préselik őket. Ez egyúttal eltávolít sok természetesen előforduló tannint, valamint a színt is meghatározza, röviden azt is mondhatnánk, hogy szőlőhéj nélkül a szőlőléből fehérbor lesz. Ebből ered, hogy sok kedvenc fehérbora vörös vagy fekete szőlőből készül. Vegyük például a Champagne-t, ez az ikonikus fehér pezsgő Chardonnay szőlő és Pinot Noir szőlő keverékéből származik. De ahhoz, hogy például vörösbort készítsenek, a borászok rajta hagyják a szőlőhéjat a feldolgozás során, s ezáltal magasabb tannintartalmú, mélyvörös színű borokat hoznak létre. Így születnek a rozék is, csakhogy a borászok sokkal rövidebb ideig hagyják rajta a szőlőhéjat, így a borok szép rózsaszínűek lesznek. A héjjal érintkező borok többsége inkább aranysárga, mint valódi narancssárga, de némelyik élénk borostyán bort eredményez. Vannak, akik szeretik a narancsbort „természetesebb bornak” gondolni, mivel a szőlőhéjon hagyva a borász kevésbé avatkozik bele a folyamatokba, ez azonban nem teljesen igaz - a biodinamikus borok ennél kicsit összetettebbek.
Milyen ízű a narancsbor?
Mivel a narancsbor többféle fehér szőlőből készül, nehéz meghatározni a narancsborok pontos ízprofilját, minden fajta íze más lesz, mint az előzőé. Az biztos, hogy a készítés során előforduló szőlőhéj miatt a narancsbor tannintartalma sokkal magasabb, mint a fehérborokbé, ami összetett és érdekes borokat eredményez. Általánosságban elmondható, hogy a narancsborok robusztusak és testesek, olyan mély ízűek, mint egy vörösbor, azonban rendelkeznek a fehérborok frissítő tulajdonságaival. Míg a legtöbb fehérbort hűvösen, de nem túl hidegen érdemes fogyasztani, néhány testesebb bort valamivel magasabb hőmérsékleten is fogyaszthatunk, a narancs desszertborok és a habzó narancsborok a legjobbak hűtve. Emiatt a narancsborok remek kísérői a lendületes ázsiai ihletésű ételeknek.
https://winefolly.com/deep-dive/orange-wine/
