Az utóbbi évtizedekben a rosé borok gyártása robbanásszerűen megnőtt Provence-ban, mondhatni más színek rovására, hiszen manapság a régió több mint 90%-ban rosé előállításával foglalkozik. Ennek ellenére hiba volna azt gondolni, hogy minden termelő felhagyott a vörös- és fehérborkészítés hagyományával. Szerencsére továbbra is helyet kapnak a provence-i horizonton a fehér- és vörösborok, hiszen ezek a borok ugyanúgy hozzák a régióra jellemző kiválósági szintet. Ezen a gyönyörűen napsütéses éghajlaton remek vörösek készíthetők, és van elég hűvös hely a magas minőségű fehérek előállításához. A cikksorozat második részében bemutatkoznak a provence-i fehérborok.
Az első részben megtudtuk, hogy a provence-i vörösborok nagyon is méltán híresek. Annak ellenére, hogy rosé dominálja a régiót, a vörösborgyártás messzemenő hagyományokra nyúlik vissza és számos borászat termelésének szép részét kiteszi. Ezzel szemben a fehérborokat megvizsgálva már kevésbé találkozunk sűrű szórással a régióban, a fehérbor készítés mondhatni ritka, mint a fehér holló. Ám amelyik pincészet mégis foglalkozik e borfajtával, egész biztosan szívügyeként tekint rá.
Általános követelmény, hogy a provence-i fehérbornak legalább 50%-os Rolle-tartalmúnak kell lennie. A következő 30%-nak a Clairette, Grenache Blanc, Sauvignon Blanc és Ugni Blanc bármilyen kombinációjából kell állnia, a maradékot Bourboulenc és Semillon szőlőnek kell kitennie. Az egyes régiókban azonban találkozunk eltérésekkel, helyi specialitásokkal.
Coteaux Varois de Provence 1993-ban jött létre, a Toulontól északra fekvő provence-i szőlőültetvények lefedésére. A térséget főként mészkő hegyláncok jellemzik, az itt termesztett szőlők a tengerszint feletti magasságban hűvösebb körülmények között nőnek. Ez azt jelenti, hogy lassabban érnek, amely összetettebb ízt tesz lehetővé és savasabbá teszi a borokat. Az itt előállított fehérborok 5%-ban annyiban különböznek a tipikus provence-i fehérbortól, hogy túlnyomórészt Rolle, Semillon és Ugni Blanc szőlőből készülnek, amely trió kevésbé savas összképet alkot.
A Földközi-tenger partján fekvő Cassis volt az első AOC Provence-ban, amelyet 1936-ban hoztak létre, a falu nagyon különleges, a „Les Calanques” nevű mészkő nemzeti park peremén található. A XIX. század közepén a rovarokat gőzhajók szállították Amerikából Franciaországba, és sok provence-i szőlőültetvényt kiirtottak a filoxéra-járványban. Azóta Cassis fehérborairól ismert, mivel a pusztító járvány után a fehér Marsanne-szőlőt telepítették újra. Cassis fehérborai erős citrusos, őszibarack, méz és fűszernövény ízűek, palackba zárt nyári piteként is szokták őket emlegetni.
A Luberon mellett található Pierrevert Provence legészakibb AOC-je, ahol a szőlő az északi Rhône-völgyben található szőlőt tükrözi. A régió 1998-ban szerezte meg az AOC jelzést az Alpok lábánál, a francia szőlőültetvények közüli legmagasabb tengerszint feletti elhelyezkedést tudhatja magáénak. Némely szőlőültetvény eléri az 1000 métert a tengerszint felett – ami toronymagasan növeli a bor savasságát. A területen fehéret, vöröset és rosét állítanak elő, érdekesség, hogy a rosé bort ugyanúgy, mint a vöröset, „saignée” módszerrel. Pierrevert borvidék összes borát a helyiek és a látogatók fogyasztják, és nagyon keveset exportálnak.
Nizza városa, a Côte d'Azur partján, Provence túlsó oldalán található, és számos domboldala a nagyon kicsi Bellet borvidéket alkotja. Domináns fehér szőlője a Rolle, és ez az egyetlen AOC Provence-ban, amely Chardonnay szőlőt adhat hozzá keverékeihez. Hasonlóan kicsi, Provence-ben az egyik legkisebb borvidék Palette, amely Aix-en-Provence-tól keletre, a dombokon található. Ahogy a neve is sugallja, elképesztően széles színpalettája van vörös-, fehér- és roséborokból, amelyek mindegyike a közeli Sainte-Victoire-hegy mészköves talaján terem. A szőlőt még a rómaiak ültették Kr.e. 100-ban, jelenleg több mint 25 különböző szőlőfajtát tartanak számon, amelyek közül 16 megengedett a fehérben és 15 a vörösben. A Mourvèdre a fő vörös szőlő, míg a fehérnek – amely a régió termelésének körülbelül 40%-át teszi ki –55%-ban Clairette szőlőt kell tartalmaznia.
A kétrészes cikksorozatból átfogó képet kaphattunk arról, hogy a provence-i borok sok közös tulajdonsággal rendelkeznek, ám mégis elég változatosságot nyújtanak ahhoz, hogy mindenki találjon kedvére valót. A rosé borokon túl nagyon is érdemes a fehérek, illetve a vörösek felé kacsintgatni, akár otthoni borkóstolót, akár régóta vágyott dél-franciaországi utazást tervezve.
