Ahogy arról már sokszor írtunk, a rozé nem korlátozódik a nyári hónapokra, sőt, igazából sose korlátozódott, csak a fogyasztása során elterjedt téveszmék hitették el velünk, hogy 25 fok feletti hőmérséklet és ragyogó napsütés kell hozzá. Küszöbön az öröm szezonja, a karácsony és a szilveszter ragyogó időszaka, amikor számtalan alkalom, társaság és ajándéklehetőség áll rendelkezésre egy jó üveg bor vásárlásához és kibontásához.
Képzeljünk el egy karácsonyi asztalt. Fehér abrosz, gyönyörű teríték, damaszt szalvéták. A fényesített étkészleten és boros poharakon megcsillan a gyertyák fénye, ragyogásukat csak az asztal közepére helyezett, tündöklő rozés üvegek sora szárnyalja túl. A rozé valóban csodálatos látvány és dekorációs elem, amely varázslatos téli környezetet teremt. Ehhez elég néhány perccel az asztalhoz ülés előtt kivenni az üvegeket a hűtőből és az asztal közepére helyezni. A palackok körül lehet díszíteni is, például a kertből behozott magyal- vagy fenyőágakkal, ezüst, arany dekorációs tárgyakkal vagy akár az asztal közepén végigfutó fényfűzérrel is.
Csak úgy, mint a vörös és a fehér, a rozé borok is ízek teljes spektrumát kínálják, a frissességtől kezdve a savasságon át egészen a merész fűszerekig. Ez egyúttal azt jelenti, hogy csupán az alkalmon és a menün múlik, hogy milyen arcát vesszük elő, biztos megtaláljuk azt, amely az ünnepi asztalra illik. Míg az emberek gyakran a hagyományos bordeaux-i vagy tölgyfa Chardonnay-t választják karácsony napján a sült pulyka vagy hal lakomájukhoz, ennél sokkal szélesebb és - mondjuk ki - kevésbé unalmas választási lehetőségek is rendelkezésre állnak. Az erősen tölgyes vörössel az lehet a baj, hogy elfedi az ételek finom fűszerezését, amelyért egész nap a konyhában robotoltunk, s a száraz fehérbor könnyen tűnhet túl savasnak a vendégeink számára. Azzal, hogy a rozé csodálatosan illik mindenféle ételhez, nem is lehet rendesen kifejezni, hogy mennyire igaz. A teljesség igénye nélkül kínálhatjuk tenger gyümölcsei, csirke vagy akár vegetáriánus menü mellé is - ezutóbbit sok éves saját tapasztalatból írom.
Legyen szó elvakult borrajongoról vagy olyan szerettünkről, aki nem konyít sokat a bor tudományához, pusztán egy ízletes palackra vágyik, a rozé mindig biztonságos választás karácsonykor. Figyelem, a biztonság azonban nem egyenlő az unalommal, hiszen kétségkívül továbbra is extravagáns dolognak számít rozét ajándékozni! A rózsaszín árnyalataiban pompázó nedű a világosabb fajtáktól a bonyolultabb válogatásokig, vagy a tölgyes és érlelt rozékig sok kihívást tartogat. Nem utolsó szempont, hogy a legtöbb vörös- és fehérborral ellentétben a kiváló minőségű rozénak gyakran nincs olyan túlzott ára, mint világosabb és sötétebb színű testvéreinek. Bizonyára vannak olyan barátai, ismerősei is, akik határozottan nem szeretik a bort. A rozé egy barátságos kezdetnek tűnhet nekik is, hiszen a savas és édes tökéletes egyensúlya, egy kis rózsaszín varázslattal igazán lenyűgöző együttest alkot. Ahogy már egy korábbi cikkben szó esett róla, könnyedén lehet rozé alapú koktélokat is készíteni, ehhez elég csak egy kis gin, rum, vodka vagy tequila és már kész is.
Az ünnep legjobb eleme kétségtelenül a lelassulás és az időérzék elvesztése - ilyenkor kikapcsolunk az élet körforgásából egy kis időre. A napok sok eset ben hajnaltól hajnalig tartanak: kora reggel sütéssel, készülődéssel indulnak, majd késő estébe nyúló beszélgetésekkel zárulnak, rég nem látott családtagokkal, barátokkal. A világot elsöprő járvány tükrében ezek a személyes együttlétek mindannyiunk szemében felértékelődtek. Legyen szó pimasz, reggeli brunch-ról, gyors üdvözlő koccintásról a család megérkezésekor vagy a Szentestén elköltött vacsora borpárosításáról, a rozé kivételes tehetséggel megállja a helyét minden alkalomkor.
Asbóth Emma
