A nemzetközi szaksajtó sokszor említi a már-már mágikusan sejtelmes „francia paradoxon” kérdéskörét. Mi is valójában maga a kérdés Egyszerűsítve annyi, hogy van egy ország ezen a bolygón – ahol mi is élünk – amelynek lakosai egyszerűen fittyet hánynak az orvostudomány évezredek alatt kutatott és tapasztalt legfontosabb törvényére, miszerint „ami finom és élvezetes, az káros az emberi szervezetre”. Ezeknek az embereknek az életimádata egyszerűen felülírja a tudomány által rögzített szabályokat. A francia ember sokat és zsírosan eszik, sok bort iszik, megjegyzem még dohányzik is és ezzel együtt Európában az egyik legmagasabb életkort éli meg. Ez lássuk be, hogy nemcsak paradoxon és mágia, hanem egyenesen csalás is. Honnan is indult a kérdés több évtizeden átívelő világjáró útjára? 1981-ben az INSERM nevű szervezet...
Képzeljük lelki szemeink elé, ahogy egy kellemes estét töltünk el a barátaink társaságában. Vacsorázunk, beszélgetünk, kinyitunk egy üveg bort, netán kettőt... aztán másnap fejfájósan ébredünk. Gyorsan rákeresünk a Google-ben, és mielőtt észrevennénk, elárasztanak bennünket olyan cikkek, amelyek mind azt sugallják, hogy a szulfit lehet a ludas. De mik is azok a szulfitok? És miért őket okolják a másnaposságért? A szulfitok olyan élelmiszer- és italadalékanyagok, amelyeket alapvetően azért használnak, hogy segítsenek megőrizni a termék ízét és a színét, így az élelmiszerek végsősoron hosszabb ideig frissek maradnak. Míg egyes élelmiszerek természetben előforduló szulfitokat tartalmaznak, a szulfitok adalékanyagként történő felhasználása többnyire a feldolgozott élelmiszerek körében fordul elő. Mindez főleg antibakteriális természetüknek és antioxidáns tulajdonságaiknak köszönhető, amelyek segítenek megállítani az ételek és italok gyors...
