Magazin #vin

A Provence név a latin „nostra provincia” kifejezésből ered, aminek jelentése: az én tartományom. Nem véletlenül kezelték már a római hódítók is kiemelten fontosként ezt a területet. A rózsaszínű bor napjainkban reneszánszát éli és Provence a rosékészítés etalonja.

A fenséges Provence számtalan oldalról bemutatásra került már és soha ki nem fogyható témaként még rengeteg szentimentális elbeszélést lehet róla készíteni. A lila levendulamezők, a szőlőültetvények és a napraforgó táblák a Földközi-tengerrel vagy egy-egy helységgel a háttérben kétségkívül varázslatos látvány nyújtanak, olyannyira, hogy szinte belebújnánk az álomképbe. Azonban érdemes néha ezek mögé tekinteni, s a praktikusabb ismerkedés felé venni az irányt. Jöjjön Provence eddig rejtett, ám számokban jól mérhető oldala.

Augusztus vége utolsó tiszteletét teszi a nyár előtt, ám egyúttal felkészít az őszi szezonba való átmenetre is. A nyár szerelmesei - amíg csak lehet - nem veszik tudomásul, hogy a nappalok egyre rövidebbek, az esték sötétek, a reggelek ropogósak, az éjszakákba nyúló mulatáshoz pedig jól jön egy kiskabát. De ahogy a fák lengedeznek a hűvös szélben, a kékszajkók dél felé veszik az irányt és a levelek megváltoztatják a színüket, úgy szépen lassan mindenki ráébred: az ősz úton van.

A legtöbb pár életében az esküvőszervezés szentimentális mivolta mellett egyben egy hatalmas buli megszervezését is jelenti, amely során rengeteg szempontot szem előtt kell tartani. Míg egyes részeltek kevésbé szórakoztatók, mások kifejezetten élményszámba mennek már a készülődés alkalmával is. A tökéletes bor megtalálása mindenképpen ez utóbbi kategóriába tartozik, már önagában is jó szórakozást nyújthat, hiszen ahhoz, hogy kiválasszuk a nyertes italt, előtte komoly kóstolást kell tartani! Mi sem jobb alkalom erre, mint az október 16-án megrendezésre kerülő Esküvő Kiállítás - IMAGINE Wedding Show, amelyen a Vinotiq is képviselteti magát és egyedülálló módon elhozza Franciaország exkluzív roséit.

A jó bornak nem kell cégér! - tartja a mondás, hiszen a finom bort mérő kocsmához akkor is oda találnak, ha nincs kinn a cégére. Ez bizonyára a jóhelyek fortélya. De mégis mi vonzza a vásárlót egy üzletben a bor felé? Noha a modern kereskedelem világában elengedhetetlen a cégér, még talán ennél is csalogatóbb az első pillantás, azaz a boron szereplő címke és maga a palack formája. Míg ezutóbbinak már egy teljes cikket szenteltünk korábban, a legfontosabb információkat feltüntető kis matricának is érdemes külön figyelmet szentelni.

A bor az egyik legérzékenyebb és legárnyaltabb mezőgazdasági termék, erősen lekövethető általa, hogy az éghajlatváltozás évről évre hogyan alakítja át borászatban ismert, több évszázados gyakorlatokat. A szőlőtermesztés világában a termelők rákényszerültek arra, hogy borászatukat adaptálják a környezet gyors változásához. Sok fejtörést okoz, hogy mit lehet kezdeni a forróbb, száraz nyarakkal, az enyhez telekkel, az aszályokat váltó nagy mennyiségű lezúduló csapadékkal és a klímaváltozásból eredő váratlan, olykor heves eseményekkel, mint például furcsa jégesők, tavaszi fagyok, áradások és erdőtüzek.

Ha bárki mélyen beleássa magát a borkészítés módjába, akkor tudni fogja, hogy a borerjesztés a bortermelés elengedhetetlen része. Az is köztudott, hogy a folyamat néhány naptól néhány hétig tarthat, a lépések kissé eltérnek a vörös, fehér és rozé borok esetében, az erjedés az, ami a borban lévő alkoholt hozza létre. Azt azonban, hogy mi történik pontosan azokban a nagy, varázslatos erjesztőtartályokban, még homály fedheti, ahogy azt is, hogy a bor erjesztése sokkal többért felelős, mint pusztán az alkoholtermelés.

A forralt bor körülbelül olyan szinonimája a téli szezonnak, mint a tojáslikőr. Ez a szeretett ital ünnepi, illatos, és biztosan felmelegít mindenkit egy hideg téli éjszakán. De mégis mit tudunk róla? Következzen a forraltbor rövid története, és néhány tipp az ünnepek alatti élvezetéhez.

Előfordult már ahogy valaki egy pohár bor leírása során a „harmonikus” vagy „jól lekerekített” szavakat használja, miközben Ön azon töprengett, vajon mi a csudáról beszél? Nos, ha igen, azzal nem lenne egyedül. Következzen az aromakerék bemutatása, amely egy egyszerű trükk, ám tökéletes kiegészítője lehet a következő borkóstoló vacsora partinak.

Ahogy arról már sokszor írtunk, a rosé nem korlátozódik a nyári hónapokra, sőt, igazából sose korlátozódott, csak a fogyasztása során elterjedt téveszmék hitették el velünk, hogy 25 fok feletti hőmérséklet és ragyogó napsütés kell hozzá. Küszöbön az öröm szezonja, a karácsony és a szilveszter ragyogó időszaka, amikor számtalan alkalom, társaság és ajándéklehetőség áll rendelkezésre egy jó üveg bor vásárlásához és kibontásához.

Klasszikus kutya-macska harcnak tűnhet a címben szereplő kérdést feltenni, hiszen ahogy a borászok és a sörfőzők között is számos hasonlóság és különbség van, úgy igaz ez az italokat fogyasztókra is. Kijelenthetjük, hogy kevés ital osztja meg olyan látványosan a világot, mint a sör és a bor. Pedig nem is feltétlen kell letenni voksunkat egyik vagy másik mellett, de tény, hogy sokakat kitartóan egyfelé húz a szívük. Az 1980-as évektől kezdődően több kutatás irányult arra, hogy a franciák - annak ellenére, hogy általában aránylag sok telített zsírt és koleszterint tartalmazó ételt fogyasztanak - a vártnál alacsonyabb arányban szenvedtek szívbetegségben és korai halálozásban. Egyesek ezt a jelenséget „francia paradoxonnak” nevezték, és nekiláttak a magyarázat felkutatásának, amelyek között a borfogyasztás kiemelt jelöltként szerepelt.

Az asztali bor kettős jelentéssel bíró kifejezés: egyaránt jelölheti a bor stílusát és a bor besorolásán belüli minőségi szintet is. Manapság már nem egy széles körben bevett kifejezés, sokkal inkább egy régimódi jelző. Ebben a rövid útmutatóban megvitatjuk, mit jelent az asztali bor, hogyan változik a meghatározás attól függően, hogy hol tartózkodik a világon, és hogyan válasszuk ki közülük a legjobbat.